közmeghallgatás

Tisztelt Önkormányzat!

Tisztelt Polgármester Úr!

Helyi lakosként kérdéseimet a megszabott határidőig elektronikus formában juttatom el Önökhöz, várva minden kérdésre az érdemi választ.

Közgazdasági kérdéseim:

 Mióta üzemelteti a Pálosvörösmarti Önkormányzat a falubuszt? Milyen célra használták a falubuszt? Mi volt a pontos kilométeróra-állása 2024. január elsején? 2021. január 1-től 2024. január 1-ig mennyibe került a falubusz fenntartása, üzemeltetése az önkormányzat számára? Hol tárolják a falubuszt? A falubuszt Magyar Falu pályázati program keretén belül, központi támogatásból vásárolta az Önkormányzat, 2020 májusában. A pályázati cél és az azóta is megvalósuló gyakorlati használat szerint az akkor létrehozott falugondnoki szolgálat által ellátott feladatokra, illetve egyéb önkormányzati feladatokra igényeltük. 2024. január 1-jén 2332 km volt az óraállás. A Busz fenntartása a jelzett időtartamban 202.470 Ft volt. A járművet az Önkormányzat udvarán, védett helyen tároljuk.  

Mekkora volt Dr. Faragó Tibor úr háziorvosi praxisának önkormányzati költsége az asszisztenciával együtt, és mekkora a jelenlegi praxis esetében? Hogyan alakult a két orvos viszonylatában a betegkártyák száma? Kérjük összehasonlíthatóan éves bontásban szíveskedjen kimutatni! Dr. Faragó Tibor felmondásáig, 2022. tavaszáig látta el a háziorvosi feladatokat a településen. Díjazása 8 040 000 Ft volt. Az utolsó kb. negyedévben az asszisztencia költségét már az Önkormányzat fedezte. 2022. júliusától látja el a feladatot a Dr. Berndt Háziorvosi Szolgáltató Bt., a havi díja br. 750 000 Ft. Az asszisztenciát az Önkormányzat biztosítja és finanszírozza. A kártyaadatokról nincs hiteles információnk.

Beszámolója alapján rendelkezésre állnak források, akkor miért nem fejlődik a falu? Mi volt a legnagyobb, Bodócs Attila vezetésével megvalósított beruházás a ciklusban? Az előző ciklusban TOP pályázati program keretében kezdődött meg a Pálos Fogadó, valamint a kerékpárút megvalósítása. Ennek befejezése, a Fogadó hasznosítása (bérbeadása) már erre a ciklusra esett, ahogyan a garanciális hibák feltárása és érvényesítése is. A lehetőségekhez mérten indult a település a Magyar Falu program évente megjelenő pályázatain, amiből intézményfelújítás, eszközbeszerzések valósultak meg. Az eredetileg engedélyek nélkül épített, Bene-patakon átívelő fahíd állapota balesetveszélyessé vált, ezért saját erőből valósítottuk meg annak teljes újjáépítését, a hatályos jogszabályi előírások és eljárásrend alapján. 

Ki és mikor készítette el a Bene-patak hídjának a szakvéleményét, ami miatt a hidat lezárták? Kérjük szíveskedjen megküldeni a szakvéleményt! Volt-e erre jogosultsága a szakvéleményt adónak? Mennyibe került a Bene-patak hídjának felújítása a kivitelezés költségén túl, a tervezés, az engedélyeztetés? Így mekkora a végösszeg? Mennyi volt a hídfelújításra eredetileg betervezettköltségvetési keretösszeg? Mi az oka a jelentős drágulásnak? Miért kellett a falu pénzét egy állami hídra elkölteni ekkora nagyságrendben? Az elköltött összeg mekkora részét adja a falu jelenlegi tartalékának? A híd felújításának története a teljes nyilvánosság előtt zajlott és zajlik, hiszen a Képviselő-testület számos döntést hozott az ügyben. A döntések fellelhetők a település honlapján. Előzetes szakvélemény azért nem készült, mert a híd használata közútkezelői szempontból veszélyesnek minősült, statikai hibái szabad szemmel is jól láthatók voltak, ezért került lezárásra. A híd felújítására vonatkozóan tervezői jogosultsággal rendelkező vállalkozó végezte el a felülvizsgálatot és az elvégzendő feladatok részletes meghatározását, és kiderült, hogy gyakorlatilag újjá kell építeni a semmilyen szabványnak meg nem felelő hidat. Az Önkormányzat több körben írt ki pályázatot a tervezésre és a kivitelezésre. Az előzetes felmérési munkát, és a tervezési feladatokat a Liptovszky és Társa Bt. végezte, a kivitelező a Hegyesi Szabó Kft. volt. A beruházás végösszege tervezéssel és kivitelezéssel együtt 9.871.120 Ft. A beruházás kezdetén 3 000 000 Ft-ot terveztünk be a költségvetésbe a híd felújítására, azonban ekkor még nem volt világos, hogy felújítani nem lehet, műszakilag újjá kell építeni. Már az első pályázati forduló után látni lehetett, hogy a COVID és az ezzel is összefüggő gazdasági körülmények rendkívüli drágulást okoztak az építőiparban. Az anyagárak, és a minimálbér évente történő folyamatos emelkedése a vállalkozói árakban is megmutatkozott. A tervezési és kivitelezési költségek vállalásáról minden esetben a Képviselő-testület hozott döntést, és a költségvetésben is folyamatosan követtük a kötelezettségvállalást. A híd nem állami híd, hanem az Önkormányzaté, az önkormányzati közút műtárgya, amire pályázati forrást sem lehetett igénybe venni, így önerőből valósult meg.      

Bodócs Attila polgármester úr olvasatában mit jelképez Pálosvörösmarton manapság a bűvös, örökké vissza-visszatérő összeg, az a bizonyos 290 ezer forint, amely megegyezően visszaköszön perköltségben, területhasználati díjban, egyháztámogatásban is? A közterület-használati díjakat, illetve az egyháznak nyújtott támogatások mértékét a Képviselő-testület határozta meg. 

Mi az indoka annak, hogy az egyháztól a Mária park használatáért területhasználati díjat kér az önkormányzat? Tud-e más településről, ahol közterülethasználati díjat kér az önkormányzat egy mise megtartásáért? Mennyi volt 2021-ben 2022-ben és 2023-ban az éves közterülethasználati díj bevétele az önkormányzatnak? Az Önkormányzat nem csak az egyháztól, hanem valamennyi állampolgártól vagy szervezettől közterület-használati díjat kér, akik a közterületet az alapvető rendeltetésétől eltérő célra használják. A közterület-használat eseteit és a használat díját önkormányzati rendelet határozza meg. Az Önkormányzat felhatalmazást kapott a jogalkotásra, más település gyakorlatát tisztelhetjük, de nem kötelező követni. Amennyiben egy rendezvény megszervezésében az Önkormányzat is részt vesz, értelemszerűen közterület-használati díjat nem kell fizetni, mint ahogy tavaly ezt fel is ajánlottuk az egyháznak a Pálos Mise kapcsán. Az ehhez kapcsolódó időpontmódosításhoz az egyház nem járult hozzá, saját szervezésben kívánták megvalósítani, így díjkötelessé vált. 2021-ben 323.000 Ft, 2022-ben 307.700 Ft, 2023-ban 314.150 Ft volt az összes közterület-használati díj bevétel. 

Miért szükséges ügyvéd állandó megbízása annak ellenére, hogy a Gyöngyösi Közös Önkormányzati Hivatalnál jogászi, jogtanácsosi végzettséggel több szakember is rendelkezésre áll?   Úgy tudjuk a környékbeli települések közül csak Pálosvörösmarton gyakorlat az állandó ügyvédi megbízás, más települések adott ügyre egyedi megbízást adnak. Mi az ok? Mennyit költött 2022-ben és 2023-ban ügyvédre az önkormányzat? A Gyöngyösi Önkormányzat, és nem a Közös Önkormányzati Hivatal foglalkoztat megbízással jogtanácsost, ügyvédet, ha kell, ügyvédeket. Értelemszerűen ezek a megbízatások nem terjednek ki Pálosvörösmartra, erre a két önkormányzat közötti együttműködési megállapodás nem terjed ki. Valóban rendelkezik jogi végzettséggel a Hivatal több dolgozója, munkájukat a napi munkában kamatoztatjuk mi is, szakmai munkában, szerződések előkészítésében, hatóságokkal, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartásban, stb. Azonban a jogtanácsosi ellenjegyzést kívánó ügyekben, vagy peres ügyekben, vagy tanácsadói minőségben az ebben jártas szakember igénybe vételét tartotta indokoltnak a Képviselő-testület, hiszen a jelenlegi ügyvédi átalányszerződést is a Képviselő-testület hagyta jóvá. Az átalányszerződést az indokolta, hogy összességében nem bizonyul drágábbnak, mint az egyedi ügyekben adott megbízás ellenértéke, és jelenleg olyan pluszt is tartalmaz, ami eddig a településen nem volt: ingyenes jogi tanácsadást a lakosok részére. 2022-ben 550.000 Ft-ot, 2023-ban 1.184.000 Ft-ot költöttünk jogi képviseletre. 

Válaszát várva, tisztelettel:

Rehák Zsuzsanna Krisztina                                  pálosvörösmarti lakos

Tisztelt Önkormányzat!

Tisztelt Polgármester Úr!

Helyi lakosként kérdéseimet a megszabott határidőig elektronikus formában juttatom el Önökhöz, várva minden kérdésre az érdemi választ.

Az önkormányzat működésével kapcsolatos kérdéseim:

Hány napnyi ki nem vett szabadsággal rendelkezik Bodócs Attila polgármester úr 2024. január elsején? 2024. január 1-jén 127 nap.

2024. január 5-én közterhekkel együtt, amennyiben ki kell fizetnie az önkormányzatnak, pontosan mekkora összkiadással fenyegeti ez a települést? A polgármester idei szabadságolási tervét a Képviselő-testület januárban elfogadta. A szabadságokat 2024. szeptember 30-ig kell kivenni, ezért jelenleg nem állapítható meg, hogy milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az Önkormányzatnak, ha újraválasztás nem történik.

Lezárult-e a már a kormányzati vizsgálat a szabadságolások ügyében, ha igen, milyen eredménnyel, megállapítással? A közszolgálati ellenőrzés a munkaügyi feladatok ellátását, szabadságok nyilvántartását alapvetően rendben találta, de megállapította a polgármesteri szabadságok kivételének folyamatos kötelezettségét. 

Mi indokolja fejlesztések nélkül egy 600 fős településen a főállású polgármesteri poszt fenntartását? Nem gondolt arra, hogy társadalmi megbízatásban lássa el a feladatot? A 2019-es választások során főállású polgármesterként indultam, ezért a polgármesteri jogviszony is főállásban jött létre. A napi feladatok mértéke társadalmi megbízatásban nem tenné lehetővé a feladatok ellátását. Pálosvörösmarton nem példa nélküli a 4 órás polgármester, fizetés nélkül, erre nem gondolt még? A feladatok, a Kirendeltség irányítása 4 órában nem láthatók el. Pálosvörösmarton egyébként korábbi ciklusban volt olyan polgármester, aki társadalmi megbízatású feladatellátást ígérve indult a választáson, majd ezt követően, röviddel a megválasztása után, főállású jogviszonyra módosította a jogállását az akkori képviselő-testület. 

Bodócs Attila polgármester úr tudatta a beszámolójában, hogy nem számolt el túlórát polgármesterként, kérjük, jelölje meg, hogy pontosan melyik törvényi szakasz igazolja állítását arról, hogy lehet-e polgármesterként egyáltalán túlórát elszámolni? A Kttv. 96 (1) bekezdése szerint, amely polgármesterekre is irányadó, rendkívüli esetben a polgármester köteles a munkaidején túl is rendkívüli munkát végezni. Nem állítottam, hogy elszámolható lenne a túlmunkám, csak rögzítettem, hogy azért nem számoltam el kifizetést. A rendkívüli munkavégzések is azt igazolják, hogy 4 órában vagy társadalmi megbízatásban ezt a munkát nem lehetne elvégezni. 

A polgármesteri fizetésen kívül mennyi az éves költségtérítés mértéke és összege? 97.500 Ft/hó. A mértékét az Mötv. rögzíti.

A szabadság spájzolása helyett nem lenne olcsóbb a traktor vezetésével esetenként szakembert megbízni? Megfontolásra javasoljuk alkalmi munkavállaló foglalkoztatását jóval kisebb bér- és járulék költséggel. sajnos, közfoglalkoztatottat se tudunk igénybe venni, annyira nincs ilyen típusú munkára jelentkező. Vállalkozást próbáltunk már megbízni, különösen földfelületi, parkfenntartási munkákra, de rugalmatlan és drága megoldásnak bizonyult. 

Milyen pálosvörösmarti civil szervezetekkel működött együtt a helyi önkormányzat 2019 ősze óta? A Pálosvörösmartért Alapítvánnyal a ciklus elején még volt kapcsolat, képviselő-testületi ülésre is invitáltuk a szervezetet, hogy mutassák be munkájukat. Az Alapítvány nem tanúsított érdeklődést az Önkormányzattal való együttműködésre. 

Előfordulhatott-e Pálosvörösmarton 2019 ősze óta, hogy a polgármester nem engedte valakinek a helyi temetőben történő eltemettetését? Mi volt az indok? A helyi temető használatára a temetőről és a temetkezésről szóló 1/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelet vonatkozik, amely tartalmazza a sírhellyel való gazdálkodás szabályait is. A rendelet 2. § (8) – (12) bekezdései tartalmazzák a temetkezési feltételeket, pl. hogy akkor vehet igénybe az eltemettető sírhelyet, ha az elhunyt az elhalálozásának időpontjában rendelkezett az Önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel. A szabályozás indoka könnyen átlátható, a sírhelyek száma egy idő óta már nagyon korlátozott, másrészt rendkívül méltányos módon a sírhelyért nem kell több tízéves megváltást fizetni, mint más temetőkben. A szabály a helyieket segíti. Emiatt előfordulhat visszautasítás.  

Előfordult-e és hányszor, hogy esküvő céljára nem, vagy csak hosszas huzavona után járult hozzá a közösségi színtér igénybevételéhez? Mi volt az indok? A Közösségi Ház használatára vonatkozóan szabályzatot fogadott el a Képviselő-testület, az esküvői szertartások ennek figyelembe vételével kerülnek engedélyezésre. A szabályzat Pálosvörösmart honlapján  PÁLOVÖRÖSMARTI KÖZÖSSÉGI SZÍNTÉR – Pálosvörösmart (palosvorosmart.hu) oldalon megtalálható. 

Bodócs Attila polgármester úr etikusnak tartja-e, hogy több esetben egyes képviselők, köztük ő maga érintettség esetén is szavaznak, hogy meglegyen a többségük? Az Mötv. szerint az érintettségről a Képviselő-testületnek kell szavaznia, hogy adott esetben kizárja-e a képviselőt/polgármestert. Esetemben még nem történt ilyen.

Hány óvodás jár most az óvodába, és ebből hány a pálosvörösmarti lakos? 7 gyerek, mindenki pálosvörösmarti lakos, Mikor érhető el az óvoda fénykorának számító 23 óvodás létszám, mit kíván tenni ennek érdekében? Folyamatosan népszerűsítjük az intézményt, beíratkozás idején figyelem felhívó anyagok kerülnek fel a település, illetve az Óvoda honlapjára is. Mindig figyelembe kell venni a településen élő óvodáskorúak szmát, amely mindig változik. Előfordul, hogy helyben lakó szülő kényelmi szempontok alapján viszi el a munkahelye szerinti településre a gyermeket, a szülők időbeosztását nem tudjuk befolyásolni. A munka színvonalas, szakképzett és elismert vezetője volt/van az intézménynek. Szívesen vesszük minden helyi lakos lobbitevékenységét az óvoda érdekében. Mennyibe kerül az óvoda fenntartása a településnek éves szinten?  14.845.880 Ft 2023-ban.

Gondoltak-e a racionalizálásra, kezdeményezték-e az óvoda helybeni megtartása mellett a tagóvodai státuszt más településsel? Igen, megvizsgáltuk ennek lehetőségét, azonban fogadó település/intézmény hiányában ez eddig nem realizálódhatott.

A Hagyóka út végén mikor lesz végre megcsinálva a négy éve elbontott játszótér, tekintettel arra, hogy évek óta nincs már egy normálisan használható játszótere a pálosvörösmarti gyermekeknek? A másik játszótér esetében amíg tart a vita a kivitelezővel, addig nem is biztosítják a használatot? 2024 januárjában ismét eredményesen pályáztunk a META pályázatra, az elnyert csaknem 4,5 M Ft-os támogatásból 2024 év tavaszán, nyár elején tervezzük a beruházást megvalósítani. 

Miért nem sikerült időben a nyári virágok kiültetése, hiszen júniusban még egy részük az aszfalton halódott? Ki ezért a felelős? A virágok kiültetése folyamatos volt, a meglévő kapacitással történt a munka.

A környéken egész évben egymást érik a boros illetve gasztronómiai rendezvények, a családbarát rendezvények, gyermekprogramok, Mátra-szerte a téli eseményeket, sport versenyeket szerveznek az önkormányzatok, amelyekhez számos pályázati lehetőséget tudnak kihasználni. A közösségépítés lehetősége lehetne  egy élő nagykoncert, egy igazi nagy bulit, amely többet ígér a karaoke-főzőcske szintnél,  adottságaink, fekvésünk alapján. Pálosvörösmart mikor zárkózik fel a többi településhez és rendez színvonalas, nem egy szűk réteget vonzó, közösségépítő eseményt? Hogy mi minősül színvonalas rendezvénynek, ízlésfüggő kérdés. Vitatom, hogy csak szűk réteget vonzanának a rendezvényeink, évről évre nagyobb a rendezvények látogatottsága. A pályázati lehetőségeket természetesen figyeljük, de az elmúlt években ilyen jogcímen nem tudtunk pályázni. Várjuk az ötleteket a még színvonalasabb rendezvények, megmozdulások témájára a lakosságtól is!

Miért nem működik az idősek klubja úgy mint régen amikor 40-50 fős létszámmal tevékenykedtek? Egyértelmű, hogy a COVID járvány idején az összejöveteleket nem lehetett megtartani, utána pedig sokan elszoktak, vagy egészségi állapotuk nem engedte meg. 

Miért maradt el, illetve miért nem indították újra a kismama klub működését, hiszen a jövő záloga a gyermek, többet érdemel az új generáció Pálosvörösmarton mint a babazászló és faültetés. A kismama klub is érdeklődőket feltételez, nem jutott el hozzánk erre irányuló sürgető igény, vagy szervező részéről történő felajánlás.

Bodócs Attila polgármester úr mit tett a képviselő-testületi ülések aggályos hangnemének mérsékléséért, például azért, hogy a testület hölgytagjaival kulturáltabban beszéljenek férfi képviselőtársaik? Az idén állampolgári jogon fogok-e szót kapni a képviselő-testület ülésén? Állampolgári jogon az adott napirendi témához lehet hozzászólni, a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján akkor, ha a polgármester szót ad. Ön általában nem a napirendekhez kapcsolódó témában kért eddig szót a testületi üléseken, így erre nem nyílt lehetőség. A közérdekű kérdéseit, javaslatait fogadóórámon, vagy írásban, vagy a közmeghallgatás keretében teheti fel.  

Ön szerint méltó-e az ülésvezetési stílusa az önkormányzat működéséhez és  Pálosvörösmarthoz? 

Válaszát várva, tisztelettel:

Rehák Zsuzsanna Krisztina

pálosvörösmarti lakos

Tisztelt Tuba István!

Küldöm a köz nélküli közmeghallgatásra feltett kérdéseire a választ.

Az Önök kiadványát olvasva tennék fel kérdéseket. A második és a harmadik oldalon háromszor szerepel a kalapácsos szárzúzó aztán csak szárzúzó majd ágapritó. Ez ugyan az az eszköz, és a lakosság ezt,hogy és mikor tudja használni vagy mikor hol szolgáltatnak vele? 

A szárzúzót az Önkormányzat kommunális, településüzemeltetési feladatainak megkönnyítése érdekében vásároltuk, annak érdekében, hogy ne kelljen erre a tevékenységre külső vállalkozót igénybe venni. Eredetileg sem terveztük, hogy egyéni, lakossági használatra kiadjuk, hiszen az állagmegóvása ilyen használat esetén nem garantálható.   

A híd tervezésével melyik céget bízták meg és mennyiért? A tervezéssel a Liptovszki és Társa Bt-t bíztuk meg, a tervezés költsége br. 1.126.100 Ft. volt. 

A kivitelezési terveket melyik cég csinálta és mennyiért? A kivitelezési terveket a Liptovszki és Társa Bt. készítette költsége br. 698.500 Ft volt.

Az engedély nélküli fa híd bontása mennyibe került? A régi híd elbontására és az új felszerkezet megépítésére együttes ajánlatot kértünk, a legjobb ajánlatot, a Hegyesi Szabó Kft. ajánlatát fogadta el a Testület, 6 885 842 Ft + ÁFA, azaz 8 745 020 Ft vállalkozási díjjal. 

A Polgárőrség fenntartása az Önkormányzatnak mennyibe került illetve az azt fenntartó intézményt mennyivel támogatták? A Polgárőrség támogatása keretében önkormányzati tulajdonú gépjárművek (2 db) használatát biztosítjuk. Ezzel összefüggésben az üzemanyagköltségeket, a gépjármű biztosítást, az esetleges alkatrészcseréket finanszírozzuk. Ennek mértéke ~ 564 000 Ft. 

A térfigyelő kamerák felvételeit ki láthatja és milyen módon? Ha vélhetően elődei megfigyelésre hsználták fel a rendszert miért nem tesznek feljelentést? A központi jogszabályok alapján közterületi térfigyelő rendszert csak a rendőrség, vagy a közterület-felügyelet működtethet és figyelhet, illetve ahol nincs önkormányzati közterület-felügyelet, a jegyző ezzel megbízhat más köztisztviselőt is. A hatályos önkormányzati rendelet alapján ezzel a Kirendeltség igazgatási ügyintézője került megbízásra. A felvételeket hivatalos szervek (rendőrség, bíróság, stb.) kérheti ki hivatalos megkeresés és lefoglalás útján, az intézkedéshez fel nem használt felvételeket meg kell semmisíteni. Hogy elődeim mire használták a kamerákat, arra vonatkozóan nincs információm, de számos, a törvényben meghatározott működtetési feltételnek akkoriban még nem felelt meg a rendszer. Mára ezeket pótoltuk.

A vásárolt ingatlanok vételéhez van üzleti tervük és milyen számokat tartalmaz, mibe kerül azok fenntartása? Az Önkormányzat által vásárolt ingatlanok vonatkozásában a költségvetés tartalmazott előirányzatot. Hasznosításuk egyrészt bérleti konstrukcióban történik (lakás ill. helyiségbérlet), ami bevételt jelent az Önkormányzatnak. Másrészt kommunális, településüzemeltetési feladatokra használjuk őket, fenntartásuk kapcsán számottevő költség nem keletkezik (zöldfelületgondozás).  

Mi indokolta a kerítések cseréjét (javítás helyet) és mennyibe krült? A fakerítéseket az időjárás hatásai miatt kellett lecserélni, javításuk gazdaságosan nem volt megoldható. 3 kerítés cseréje 1 098 480 Ft-ba került. 

Tisztelt Címzett!

A köz nélküli közmeghallgatáshoz még néhány kérdés eszembe jutott,kérném ezeknek is a nyilvánosságra hozatalát:

1.Van-e a Bocskai utcában olyan ingatlan,amely nem közelíthető meg közútról,a tulajdonosa egy önkormányzati területen jár keresztül,ami nem út,hogyan és mikor kaphatott építési engedélyt? Van ilyen ingatlan, vélhetően a korábbi testületek regnálása alatt épült. A hatályos építésügyi jogszabályok alapján már nem támadható, viszont a Ptk. szerint a közútkapcsolat nélküli ingatlan esetén is megilleti az átjárás joga a telektulajdonost (Ptk. 5:160. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.)

2. A járdák építésekor megtörtént-e a felület impregnálása? Nincs ilyen információnk, nincs nyoma a korábbi iratokban.

3.Hogyan lehet a településen olyan ember díszpolgár,aki cége fenn van a GVH oldalán kartellezés miatt?

https://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/archiv/2009-es_sajtokozlemenyek/5658_hu_ujabb_utepitokartellt_szamolt_fel_a_gvh

 4. Milyen szabályozás van a díszpolgári cím odaítélésére? Díszpolgári cím odaítélésére vonatkozóan a Képviselő-testület az előző ciklusokban sem alkotott helyi rendeletet, és jelenleg sincs ilyen szabályozás. A cím odaítélése a Képviselő-testület egyedi döntése alapján került kiadásra.

5. Történt-e a 2006-tól 19-ig kezdeményezés a régi Coop épület megvásárlására?Ha igen,miért nem került sor a megvásárlásra? Képviselő-testületi anyagok alapján vélelmezhető, hogy volt ilyen szándéka az Önkormányzatnak, de mégsem valósult meg  az adásvétel a jelzett időszakban.

Üdv,

András Dezső

Az alábbi kérdésekre kérném válaszukat:

1. A Csurgó lakóparkban jelenleg hány telek nem került még értékesítésre? 13 db nem került még értékesítésre.
2. Ezen telkek értékesítését tervezi az Önkormányzat? Az ingatlanok értéke rendkívüli módon változott az elmúlt években. Ennek egyik oka a COVID-járvány miatti értékvesztés volt, más részről viszont a kistelepüléseken lévő ingatlanok iránt bizonyos mértékben megnőtt a kereslet. Ezt a hatalmas keresletnövekedést nem tapasztaltuk, de minden egyedi megkereséssel foglalkozunk. Az elmúlt évben is terveztünk ingatlanértékesítésből származó bevételt, elsődlegesen a költségvetés bevételi oldalának, az üzemeltetésre és fejlesztésre szánható források növelése érdekében. Az idei költségvetés összeállítása még folyamatban van, annak elfogadására februárban kerül sor, megfontoljuk az ingatlanértékesítés folytatását.   
3. Amennyiben igen, milyen ütemezésben? A gyakorlat eddig az volt, hogy a közvetlen vásárlási szándékkal jelentkezők kéréseit terjesztettük a Képviselő-testület elé, ezért ütemezésről értelemszerűen nem beszélhettünk. Megfontoljuk, hogy az idei évben – esetleg pályázat útján -beindítunk-e egy nagyobb ingatlanértékesítést, vagy maradunk a korábbi gyakorlatnál. Azt tudni kell, hogy az ingatlanértékesítés a területen jogszabály alapján biztosítandó utak, közművek önkormányzati kiépítését is maguk után vonják, amelynek kiadási oldalát a költségvetésben kell megteremteni. Az értékesítési szándékot nagyban befolyásolhatják az ingadozó ingatlanpiaci árak is, az önkormányzati vagyon megőrzése kötelességünk, áron aluli eladásuk nem megengedhető.   
4. Amennyiben nem,  annak mi az oka? Ld. fenti válaszokat.
5. Az önkormányzat tudomása szerint, 2024 évben hány telken indulnak építési munkák a lakóparkban? Konkrét információnk nincs, az építési munkák megkezdéséről sajnos legtöbbször már csak a helyszínen értesülünk. Az előzetes információ azért is lenne szükséges, hogy elkerüljük pl. az illegális közterület-használat gyakorlatát.
6. Az összefoglalóban említett megtakarítás mekkora mértékű kamattal került lekötésre 2023 évben? 7,33-14,00 %-ig

Amennyiben a T. Testület úgy ítéli meg, hogy a kérdések nyilvánosság számára is érdemesek, abban az esetben közzé tételükhöz hozzájárulok.

Válaszukat megköszönve:

Üdvözlettel:

Mészáros Péter

Tisztelt Önkormányzat!

Tisztelt Polgármester Úr!

Helyi lakosként kérdéseimet a megszabott határidőig elektronikus formában juttatom el Önökhöz, várva minden kérdésre az érdemi választ.

Fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseim: 

Milyen önkormányzati tulajdonú ingatlanokat értékesített a helyi önkormányzat 2019. ősze óta, és pontosan mennyiért? A Lakóparkban történtek értékesítések: 502-503 hrsz, 509 hrsz, 511 hrsz, 520 hrsz, 522 hrsz, 527 hrsz, 530 hrsz, 330 hrsz lakóingatlan, összesen 62.070.000 Ft vételár mellett.

Milyen ingatlanokat vásárolt a helyi önkormányzat 2019. ősze óta, pontosan mennyiért, milyen célokra, azokkal kezdett-e valamit? Megvásárolt ingatlanok: Pálosvörösmart, Rákóczi Ferenc út 77., Rákóczi Ferenc út 53., Rákóczi Ferenc út 49., 465 hrsz-ből 81 m2, összesen: 26.080.000 Ft. A Rákóczi út 77. szám alatti ingatlant bérbeadta magánszemélynek az Önkormányzat, a Rákóczi út 53. szám alatti ingatlan egy részét ugyancsak bérbeadás útján hasznosítjuk vállalkozásnak, a Rákóczi út 49. szám alatti ingatlanon lévő kaotikus állapotokat igyekeztünk felszámolni, jelenleg tárolásra használjuk.

Mire pályázott a helyi önkormányzat 2019. ősze óta eddig eredménytelenül? MFP-ÖTIK/2022. „Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése” A Rákóczi út 77. szám alatti ingatlanfejlesztésére nyújtottunk be pályázatot, közösségi funkció kialakítására, sajnos, nem nyertünk.

A Bodócs Attila polgármester úr által említett „sok önerős fejlesztéssel” szemben hány megnyert pályázatot adott vissza a helyi önkormányzat 2019. ősze óta? 3 pályázatot adtunk vissza. Ezek a korábbi ciklusban benyújtott, célszerűtlennek ítélt pályázatok voltak, vagy pedig a megvalósítás igényelt volna nem tervezett plusz forrásokat.

Hány forintot költött a helyi önkormányzat 2019. ősze óta a Művelődési Ház állagmegőrzésére, festésre, stb.? 758.410 Ft – elsődlegesen energetikai fejlesztések valósultak meg.

Hány forintot költött a helyi önkormányzat 2019. ősze óta 2024. január 1-ig a település útjainak, járdáinak karbantartására, felújítására, leszámítva ebből a körből az Újszülöttek Sétányát? 3.646.380 Ft

Mi a szándéka az önkormányzatnak az önkormányzati tulajdonú romos ingatlanokkal? Egy romos ingatlanunk van, a Rákóczi út 49., a romos épület elbontása után a szomszédos szintén önkormányzati telek bővítésére kerülhet sor, majd a Képviselő-testület döntése szerint hasznosítás vagy értékesítés.

Miért nem történt meg a fogadó egyéves kötelező garanciális felülvizsgálata? Ki ezért a felelős? A Fogadó garanciális felülvizsgálata megtörtént, a feltárt hiányosságok egyeztetése a kivitelezővel ugyancsak megtörtént. Műszaki szakértő, és jogi tanácsadó bevonásával jelenleg is tart a feltárt hibák, hiányosságok elismertetése a kivitelezővel, illetve a hibák kijavítására irányuló kötelezettségvállalást várunk a kivitelezőtől.

Bodócs Attila polgármester úr hány befektetővel tárgyalt 2019. ősze óta pálosvörösmarti beruházásokról, munkahelyteremtésről, idegenforgalmi tervekről az adóbevételek növelése érdekében? Mit lehet tudni ezek eredményéről? A ciklus alatt folyamatosan igyekszem felvenni a kapcsolatot, elsődlegesen a környéken működő vállalkozásokkal, illetve az itt lévő vállalkozókkal folyamatos kapcsolatot tartok. Ennek köszönhető pl. a Fogadó bérbeadása és beindulása, a kisbolt újra nyitása, a volt COOP-épület bérbeadása, az engedély nélkül létesült hidak felülvizsgálata, szükséges felújítása. Együttműködési megállapodást kötött az Önkormányzat a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Egyesülettel, kerékpárpontot létesítettünk a közreműködésükkel.  

A Bodócs Attila polgármester úr által célok-tervekként megfogalmazott elképzeléseknél kilencnél több ötlet kidolgozására valóban nem jutott elég idő az elmúlt négy és fél évben? Csupán erre a néhány apróságra számíthatna a falu, amely korábban 600 milliónyi fejlesztést valósított meg rövid idő alatt, és amely fejlődésre mind Bodócs Attila polgármester úr, mind Koncz Ferenc képviselő úr követendő alapként hivatkozott 2019-es megválasztása előtt? A fejlesztések megvalósítását nagyban befolyásolja a saját önerő megléte, valamint a központi pályázatokon való eredményes részvétel. A TOP- pályázatokon az elmúlt években nem tudtunk indulni, de a Magyar Falu Programban a településüzemeltetés, valamint a szociális ellátások szempontjából hasznos eszközöket, járművet (falubusz) vásárolhattunk. A Magyar Falu Programban a megnyerteken kívül több pályázatot is benyújthattunk volna, azonban a nyerési esély a keretek elosztási rendszere alapján korlátozott, amelyet tudomásul kellett vennünk. Az önkormányzati lehetséges bevételeket folyamatosan tártuk fel, ahogyan arra a beszámolómban is kitértem, az előző ciklus stagnálása után jelentős adóhátralékot sikerült beszedni, bérleti díjakból is rendszeres bevételünk van.    

Bodócs Attila polgármester úr a település lehetőségei ismeretében milyen hosszú távú stratégiai terveket fogalmazott meg erre a ciklusra, és azokból mi valósult meg? Nyomon követhető az Önkormányzat honlapján, Facebook-oldalán, minden jelentős eseményről hírt adunk, illetve a terveket é megvalósulásukat a közmeghallgatás kapcsán közzétett polgármesteri beszámoló is tartalmazza. Az aktuális eseményekről, fejlesztésekről minden hónapban a Képviselő-testület előtt beszámolok.

Válaszát várva, tisztelettel:

Rehák Zsuzsanna Krisztina                                                                              pálosvörösmarti lakos

Tisztelt Polgármester Úr!

Átolvasva a Köz Nélküli Közmeghallgatás-ra készített anyagot több helyen is találkoztam az előző testületek működését kritizáló mondatokkal.

2006 és 2014 között a településünk alpolgármestere voltam, ezért különösen furcsának találom azt a kijelentését, amelyben arra utal, hogy az anno általunk telepített kamerarendszer “több testület regnálása alatt vélhetően szabálytalanul figyelte meg az embereket”.

Kérem, fejtse ki részemre részletesen, hogy mi alapján vélelmezi, hogy a kamerarendszer szabálytalanul figyelte meg az embereket!

Üdvözlettel:

Kobzi Tamás

„Tisztelt Kobzi úr!

Évvégi közmeghallgatási beszámolómban, amely a település honlapján is megjelent, az alábbi megjegyzést tettem a kamerarendszer működésére vonatkozóan: „Kamerarendszer fejlesztése közel 5 millió Ft, még folyamatban van. Ez a rendszer több testület regnálása

alatt vélhetően szabálytalanul figyelte meg az embereket.” Ezzel kapcsolatos kérdésére az SZMSZ 46. § (6) bekezdése alapján az alábbiakról tájékoztatom.

A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében közterületi térfigyelésre csak a rendőrség vagy az önkormányzat közterület-felügyelete jogosult. A korábbi ciklusokban telepített kamerák esetében a kamerák megfigyelésének joga és feladata senkihez nem volt telepítve, a rendőrséggel sem volt megállapodás a rendszer megfigyelésére, kezelésére vonatkozóan. Közterület-felügyeletet az Önkormányzat a mai napig nem tart fenn, viszont 2020. februárjától a törvény lehetővé teszi, hogy „a képfelvevőt a jegyző, vagy a képviselő-testület

által kijelölt, a települési önkormányzat alkalmazásában álló köztisztviselő is üzemeltetheti és kezelheti.” Jelen ciklusban történt meg a hivatalos kapcsolatfelvétel ebben a témában a rendőrséggel, valamint került kijelölésre – önkormányzati dolgozó személyében – a kezelésre jogosult személy, önkormányzati rendeletben.

A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében a térfigyelő rendszer működésének jellemzőit önkormányzati rendeletbe kell foglalni, a NAIH-4125-2/2012/V. számú állásfoglalása értelmében „a létrehozandó közterület-felügyeleti rendszert önkormányzati rendeletben kell szabályozni, mely rendeletnek tartalmaznia kell – többek között – hogy a rendszer milyen célból jön létre, hogyan működik, milyen adatfajták kezelésére és milyen esetekben kerül sor, valamint azt, hogy a rögzített adatokat pontosan meddig lehet tárolni.”  Önkormányzati szabályozás nem született a korábbi ciklusokban a térfigyelő rendszerről, azt jelen ciklusban pótoltuk. A rendszer bővítése esetén azt a hatályos rendeleten is minden esetben átvezetjük.

A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében – a képfelvevők által megfigyelt közterületre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon – figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről. Ez a korábbi ciklusokban nem történt meg, jelen ciklusban folyamatban van. A kihelyezett felvevők helyét és a megfigyelt közterületet a rendeleti szabályozáson és kitáblázáson túl a település honlapján is meg kell jelentetni. Ez a korábban ciklusokban nem valósult meg, jelen ciklusban pótoltuk.

A kamerarendszer jogszerű működtetése során figyelemmel kell lenni az ún. GDPR, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire és a NAIH elnökének vonatkozó állásfoglalásaira is. A térfigyelő rendszer által közvetített képek megfigyelésének, az adatok megfelelő tárolásának szabályait az Önkormányzat, mint adatkezelő adatkezelési szabályzatában kell rögzíteni. A korábbi ciklusokban ez nem történt meg, jelen ciklusban pótoltuk. A kamerák által rögzített felvételeket a törvényben meghatározott időtartam elteltével törölni kell, a felvételekbe történő betekintés vagy lefoglalás csak a jogszabályban meghatározott szervek (rendőrség, bíróság, stb.) részére biztosítható, megfelelő dokumentálás mellett. Ennek a korábbi ciklusokban nem találtuk nyomát, jelen ciklusban pótoltuk.

A fent felsorolt központi szabályozások a kamerarendszer kiépítésének és működtetésének korábbi időszakában is éltek. A kamerarendszer kiépítése hasznos volt, a szabályos működtetésre, a hiányosságok felszámolására a szükséges intézkedéseket folyamatosan igyekszünk megtenni.

Tisztelettel:

Bodócs Attila polgármester”